Cégénydányád község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 735 fő
Terület: 12.2 km²
Népsűrűség: 60,25 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Szatmári-síkság-on fekvő Szamos parti település.

Nyíregyháza 80 km, Fehérgyarmat 6 km, Ököritófülpös 4 km távolságra található.

Története

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a z itt előkerült neolit-, bronz-, római-, népvándorlás- és Árpádkori leletek is bizonyítanak.

Cégénydányád két szomszédos településből: Czégényből és Dányádból állt. A XIX. század-ban összeépült. 1912-ben lett hivatalosan Cégénydányád a neve.

Czégény monostorát 1181-ben említik először az oklevelek. A település ősidők óta a Kölcsey család birtoka.

1344-ben már Czegen Monasterium, Czegen monosthora néven szerepel. Neve Chegen, Czegen alakokban fordul elő, fő birtokosai mindvégig a Kölcsey és a velük rokon Kende család maradtak.

A Kölcseyek és Kendék mellett a XV. század-ban Drágfi-ak kaptak királyi adományt egyes részeire.

1417-ben a Matucsányi család is szerez itt részbirtokot. 1488-ban a Károlyi, 1475-ben a Gacsályi, család veszi zálogba a Kemereiek részét.

1488-ban a Kölcsey család-beliek a birtok egyes részeit eladták a Perényieknek. 1490-ben Ujhelyi László és Ágota is elad birtokrészéből, ugyancsak a Perényieknek.

1490-ben Makray Gergely, 1518-ban Werbőczy István is részt szerez benne, majd a Perényiekkel elcseréli részét.

1521-ben Matuznai Tamás részét a Drágfiak kapják meg, de beiktatásuknak a Kölcsey és a Kende család ellentmond 1524-ben ellentmond.

1559-ben Horváth György, 1561-ben Kelemenfi Fekete János szereznek itt részbirtokot.

1570-ben a szatmári vár uradalmához tartozott, s az okiratok említik a várbirtok itt lévő lévő olajütőjét is.

A XVII. század-ban legnagyobb része már a Kende család-belieké.

A XVIII. század végén Kende Zsigmond és Kende Matild birtoka, mindkettőnek szép kúriával. Kende Zsigmond-ét még a XVII. század harmincas éveiben építette Zsigmond nevű nagyapja, ehhez százholdas angolpark és hatalmas gyümölcsös is tartozott.

Dányád, a szomszédos település is a Szamos jobb partján épült, s a XIX. század-ban már csak egy utca választotta el Czégénytől. Nevét a XIV-XV. század-ban Danyan alakban írták. Sorsa hasonló volt mint Czégénynek.

Ősi birtokosai a Domahidy család-beliek voltak, azonban 1423-ban hűtlenség miatt fővesztésre ítélték Domahidy Lászlót és Istvánt. Birtokaikat Báthori István és András kapta meg, de egyezség alapján két részét a Kölcseyeknek, egy részét Domahidy György rokonuknak engedték át. Ettől kezdve fő birtokosai a Kölcseyek.

A Kölcseyek mellett azonban sokan szereztek itt részbirtokot: az 1500-as években Ugrai Hajas Tamás, Guthy Ferenc és Imre, Nyékey Andrásné fia Márton, Danyay István, az 1600-as években Mosdossy Imre, Szuhayak, a Thury lányokkal a Kende, Sándorházy és Horváth családok, az 1700-as évek végén az Ilosvay, Budaházy, Losonczy, Maróthy családok.

Az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai a Kende és a Gulácsy családok.

Nevezetességei

Református temploma romantikus stílusban épült. Műemlék jellegű, homlokzati tornyos épület, mely a két falu, Dányád és Czégény között épült, az 1300-as években elpusztult czégényi monostor helyére.

A templom évszázadokon át szolgált a Kölcsey-Kende család temetkezési helyéül.

Az 1700-as évek végére már nagyon megrongált állapotban lévő templomot nagyrészt Ajtay Sámuel segítségével, újjáépítették.

Kende kúria – 1958-tól műemlék.

A kúriát klasszicista stílusban még Kende Zsigmond építtette 1833-ban. A kastély a Szamos folyó partján épült. Földszintes, homlokzati kialakítása különlegesen impozáns. A homlokzatán Kölcsey Ferenc ide írt verse olvasható:

"ALKOTA MUNKÁSKÉZ ENGEM: S A SZŐKE SZAMOSNAK PARTJAIN A KÖLTŐ LÁT VALA S ZENGE FELÉM: HÁZ ÖRÖKÜLJ S VIDÁM BÉKÉVEL TARTSAD ÖLEDBEN GAZDÁD S GYERMEKEIT S HIV UNOKÁI SORÁT."

Külön figyelmet érdemel a kastély fehér faragott-kő főbejárata és boltozatos előcsarnoka is.

Az épületben ma gyermekotthon működik.

Az épületet 100-holdas park, angolkert veszi körül, mely országos védettségű természeti érték.

Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület

A 100 holdas parkot Kende Zsigmond kezdte el betelepíteni, angolpark jelleggel épült a Reformkor idején.

A kúria és a hozzá tartozó park a Szamos folyó mellett épült, az e tájon honos ligeterdők tölgy, szil, kőris faállományára telepítették rá az angolkertet.

A gondosan tervezett kertbe a kastély ura főként platán-t, amerikai kőris-t, ezüsthárs-at, vérbükk-öt ültetett., melyet később unokája a hasonló nevű Kende Zsigmond még tűlevelűek ültetésével egészített ki.

A z itt folyó Szamos öntéstalaja tápanyagokban gazdag, a bőséges esőzések, a nagy páratartalom, s a környező erdők közelsége folytán a környéken nem őshonos, növényfajok is megtelepíthetők voltak, így különleges fafajták is sikerrel telepíthetők voltak.

A kert érdekességei:

Az épület mögött található egy több mint 160 éves juharlevelű platán, mely háromtörzsű, 25 m. magas. Lombkoronája 40 m. -re terül szét, törzsmérete eléri a 690 cm-t is. Hosszan kinyúló ágait alá kellett támasztani,nehogy letörjenek.

E fához közel található egy kb. 12 m magas tiszafa is, melynek törzsátmérője 188 cm.

Az angolkert a II. világháború után szinte teljesen elpusztult. A környék lakossága sok értékes fát vágott ki ekkor tüzelőnek.

Az 1970-es nagy árvíz idején a lakosság ide menekítette állatait, amelyek a parkot majdnem tönkretették.

Az angolpark felújítását 1984-ben kezdték meg.

A park viszontagságokat átvészelt példányainak együttese megkapó látványt nyújt ma is.

Óriás platánok, vérbükkök, tulipánfa, szelidgesztenyék, vöröstölgy, a több mint 100 éves páfrányfa, hamisciprus, virginiai borókafenyő, öreg simafenyők, feketefenyők, s a bokrok közül pl. az édeskés, erős illatú jázmin gondosan tervezett, szinben- formában összehangolt fajtái alkotják a kert növényállományát.

Következő községek

További községek